kutató

kutató

Kamuprofesszorok?

2017. április 10. - egy kutató

Ahhoz, hogy a magyar egyetemek felzárkózzanak a világ legjobb egyetemei mellé, először a magyar professzoroknak kell a nemzetközi szinthez  közeledni.

Ki lehet professzor? Az általános feltételek:

(1) nemzetközi szinten ismert és elismert közlemények
(2) pályázati pénzek elnyerése
(3) magas színtű oktatás (PhD-s diákok képzése)

Németországban egy nagyon szigorú habilitáción kell  átesni.  Amerikában a docensi majd az egyetemi tanári kinevezéshez is 12,  a pályázóval kapcsolatban nem levő (és anonym) bíráló ajánlása szükséges.

 


Az egyetemi tanári kinevezés Magyarországon is szigorú feltételekhez kötött:

(a) a Magyar Akkreditációs Bizottság aktuális szakterületre meghatározott
egyetemi tanári követelményeinek való megfelelés,
(b) a Magyar Tudományos Akadémia doktori cím megszerzéséhez szükséges
szinttel összevethető minőségű tudományos tevékenység,
(c) doktori értekezések és/vagy sikeres kutatási pályázatok témavezetése,
(d) tájékozottság tudományterületének hazai és nemzetközi eredményeiről,
 azok továbbfejlesztése,
(e) hazai és nemzetközi elismertség, amit a hazai és idegen nyelvű publikációk,
 szakkönyvek, a hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvétel is bizonyít,
(f) önálló kutatócsoport vezetésére való képesség, iskolateremtő tevékenység
 folytatása.

egyetemitanarok1.jpg

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja 2017 januárjában kapta egyetemi professzori  kinevezését. Ahhoz, hogy megvizsgáljuk, hogy megfelelt-e a szigorú feltételeknek a Web of Science tudományos hivatkozási adatbázist használtuk. Ez az adatbázis a nemzetközi egyetemek rangsorolásának egyik alapja. Az adatbázis csak olyan tudományos folyóiratokat használ  amelyek megfeleltek bizonyos követelményeknek (a cikkeket bírálok minősítik, a régebbi cikkekre megfelelő számú hivatkozás van -tehát valaki olvassa és használja a cikkeket- és a szerkesztőbizottság nemzetközileg elismert tudósokból áll). Ha valaki a tudományos pályán akar érvényesülni akkor elsősorban olyan folyóiratokban kell publikálnia amelyek a Web of Science által elismertek.

A magyar tudomány minőségéért felelős Országos Doktori Tanács is létrehozott egy tudós adatbázist,  ebben az adatbázisban Bács Zoltán 70 közleménnyel és ezekre kapott 75 hivatkozással szerepel. Ez első hangzásra talán elfogadható, de tüzetesebb vizsgálat után kiderül, hogy a cikkek nagy része.


(1) konferencia előadás (ezeket  nem bírálják el független szakértők tehát nem számítanak komoly közleménynek)
(2) szerkesztett mű (mások cikkeinek összegyűjtött kiadása, ez nem tudományos munka)
(3) tananyag vagy leírás (például egy új törvény elmagyarázása).

Egy másik szembetűnő dolog, hogy a cikkek nem jelentős nemzetközi folyóiratokban, hanem helyi egyetemi kiadásokban  jelentek meg. A folyóiratokat általában az impakt faktorukkal értékelik. Az impakt faktor gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy hányan használják fel munkájukban az adott folyóirat cikkeit.  Az impaktfaktor a folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Egy nemzetközileg jó folyóiratnak minimum 1 kell hogy legyen az impakt  faktora (minden cikket legalább 1 cikk idéz a következő évben), az igazán jelentős folyóiratok (Science, Nature,  Quarterly Journal of Economics,Cell) impakt faktorai jóval 10 felett vannak.  A tudományos előmenetelhez olyan folyóiratokban kell publikálni (és más szerzőkkel versenyezni) amelyek idézettek. A Bács által kedvelt egyik folyóirat, az Applied Studies in Agribusiness and Commerce (APSTRACT), amit saját tanszéke ad ki és impakt faktora 0.008.

 

bz.jpg

Bács Zoltán professzor Web of Science profilja

 

Nézzük akkor, hogy Bács Zoltán hogyan szerepel nemzetközi szemszögből nézve. A Web of Science adatai szerint Bácsnak 1 (egy) cikke van amire 1 (egy) hivatkozást kapott. Ez a szám azt tükrözi, hogy a helyi folyóiratocskákban megjelent műveket  a nemzetközi tudományos élet nem látja és nem értékeli. Ez alapján Bácsnak nincs nemzetközi ismertsége, tudományos jelentősége. Annak pedig semmi esélye, hogy Bács professzor egy EU tudományos pályázaton támogatást kapjon.

Egy másik fontos mutató a Hirsch, vagy röviden h-index (a kutató indexe h, ha pontosan h darab olyan cikke van, ami legalább h idézetet kapott (vagyis a többi cikkei ennél kevesebbet kaptak). A h-index összehasonlítás tudomány ágak között kissé veszélyes,  de nemzetközi szinten is jelentős kutatók h-indexe 15 felett van és egy professzori címhez illik minimum egy 10-es indexet hozni.

Egy nemzetközi téren kiemelkedő kutató, például Barabási Albert-László (CEU) h-indexe 120 és munkáit több mint 160 ezer cikkben idézték.

  kb.jpg

Kőszegi Botond publikációs metrikája


Végül nézzük meg egy, a Bácshoz közelebbi területen kutató és korban hozzá mérhető professzor tudományos metrikáját. Kőszegi Botond (CEU) professzor valóban megfelel az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeknek, nemzetközileg ismert folyóiratokban publikál és nemzetközi konferenciák meghívott előadója.

Diákként azon nevettünk, hogy egy hazai tudósnak összesen két cikke volt, de az MSZMP akadémikusi címet adott neki.  Változnak az idők?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kutatas-es-politika.blog.hu/api/trackback/id/tr7312415419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TheSaurus 2017.04.11. 15:17:12

Nagyon nem szeretnék pár év múlva hasonló elemzést olvasni Dr. Prof. Deutsch Tamás munkásságáról. ;)

Punxsutawney Mormota 2017.04.11. 16:22:26

Nem kamu a professzor maximum a címe az. Mostanában jól el vagyun látva ilyenekkel. Pl. Mocsai

Punxsutawney Mormota 2017.04.11. 16:23:10

@TheSaurus: Ő a Twitter-professzora elvitathatatanul.

2017.04.11. 16:23:37

Azért az is jellemző, hogy körbehivatkozzák egymást az egyetemi szférában a kutatók, oktatók. Mondjuk egy magyar jogi kar polgári jogi oktatója, tanársegédje meg miről okoskodjon, ami megjelenhetne nemzetközi folyóiratokban? Közben meg lehet, hogy ügyvédi praxisában tízmilliós pereket nyer és mondjuk a hallgatóknak se csak a száraz elméletet tolja, ha óraadóként meghívják. Tudományos karrierje nincs. Na bumm. Egy német egyetemeken vendégprofesszorként is előadó római jogász meg be van ágyazva tudományosan, de egy praxisban elvérezne.

A 19. századi japán színház genderviszonyait "kutató" amerikai bőcsész meg mondjuk összeimpaktfaktorozza a professzori kinevezését, de kb. senkit se érdekel, amit csinál.

Régi egyetemi évfolyamtársaim közül aki a tanszéken maradt cikkeket gyártani, favágómunkát végezni, azokra egy rozsdás vasgolyót nem bíznék. Akik a szakmában elhelyezkedtek, azokat többre tartom. Persze biztos azért, mert nekem se volt vonzó az egyetemi karrier.

Nem azt mondom, hogy ez a Bács Zoltán megérdemli a professzori kinevezését, csak hogy ez az impaktfaktoros fétis kicsit túlburjánzott mára. Bács nyilván politikai kinevezett, ahogy egy kézilabdaedzőnek (Mocsai Lajos) is összekapartak egy kamu egyetemi tanári címet és rektori kinevezést, ez se meglepő.
Pláne tudományágak közt ezt összevetni... értelme nem sok van. Akadémiai farokméregetés.

Péter Biró 2017.04.11. 16:33:12

Javaslom Lanczi Andras statisztikait is megnezni

Alick 2017.04.11. 17:07:23

@karandash: Jogos észrevétel, egy-egy kutató produktuma sokszor nem több, mint publikációk sorozatgyártása. Ez az alapkutatásban még rendben lenne, de az alkalmazott kutatások szintjén már kevés. Ehhez persze hozzájárul a hazai egyetemi spin-off műhelyek hiánya, gyengsége is.
Magam is részvettem már olyan kutatási projektben, amely jelentős eredményre jutott, el lehetett volna indulni vele a termékfejlesztés irányába, de a téma csak a publikációig jutott el... a profit majd talán máshol keletkezik belőle. :(

Alick 2017.04.11. 17:16:13

@Punxsutawney Mormota: Mocsainak legalább vannak kiemelkedő gyakorlati eredményei a szakmájában, bár ez önmagában még nem tudományos fokozat.

Punxsutawney Mormota 2017.04.11. 17:27:47

@Alick: Ebben igazad van, és kézilabda edzőként minden tiszteletem az övé. Tényleg, semmi irónia. Viszont Európában egyedülálló módon úgy lett rektor, hogy még egyetemi tanár sem volt előtte. A Fidesz, illetve a Parlament egy személyre szabott Lex Mocsait szavazott meg, hogy rektor lehessen, mert addig az egyetemi tanárság előírás volt, összhangban az európai és egyéb kultúrországokbeli szokással.

Alick 2017.04.11. 17:52:17

@Punxsutawney Mormota: Ja, nálunk a jogrendszerben eljutottunk a konfekciótól az egyénileg testreszabottig. :) tűlünk nyugatabbra még csak személyi edző van, nálunk személyi törvényhozás is. :)

Alick 2017.04.11. 17:53:53

...vagy intézményi szamárlétra helyett beszélhetünk szamárkatapultról.
:)

recommented 2017.04.14. 11:00:18

@karandash: Azért ennek a "fétisnek" elég nehéz megfelelni.
Pontosan attól versenyképtelen a felsőoktatásunk (több más ok mellett), hogy a vezetőit hasraütésszerűen nevezik ki, azért, mert valakinek a haverjai, unokatestvérei.
Millió egyetemi tanárt ismerek, akik Bácshoz hasonlóan semmit sem tudnak felmutatni. Itthon jól elevickélnek a langymeleg posványban, két pogácsa között vidáman professzorurazzák egymást, de amint valamilyen valódi teljesítményt kellene felmutatni, ne adj' isten külföldre kerülnek, csak hallgatnak, mint szar a gazban.
Nem mondom, hogy tökéletes a H-index (vagy bármi más), hogy feltétlenül az impakt faktor határoz meg mindent, mert nem.
De annak legalább van némi tudományos alapja, nem fog minden hülye elismert folyóiratba publikálni, egyszerűen azért, mert nem képes megfelelni az ott támasztott mércének, és ez jó.
Ma Magyarországon bárki lehet kancellár, akinek kellően jó a kapcsolati hálója, és egyetemi tanárnak is kinevezik, ha megfelelő mennyiségű segget nyalt. Nemhogy habilitáció, de adott esetben még egy nyomorult PHD sem kell hozzá.
Az, hogy valaki rendszeresen publikál, egy szakmai minimum. Aztán közülük ki lehet választani azt, aki alkalmas is a feladatra.
Jelen pillanatban a magyar akadémiai szféra nagy részben egy szánalmas, korrumpálódott gittegylet, nem pedig nagy formátumú, autonóm gondolkodók közössége. De ha Mocsaikat akartok, akkor rajta...

picur3ka 2017.08.25. 15:18:55

"Egy nemzetközi téren kiemelkedő kutató, például Barabási Albert-László (CEU) h-indexe 120 és munkáit több mint 160 ezer cikkben idézték."

Sajnos azért, hogy szétcincálják, megcáfolják és lehülyézzék.

liorpachter.wordpress.com/2014/02/10/the-network-nonsense-of-albert-laszlo-barabasi/

Tehát ez az egész semmit nem nagyon ér. A mennyiségi citálás nem ad értéket.

közösperonos átszállás 2018.04.14. 15:35:20

@poszt: "(1) konferencia előadás (ezeket nem bírálják el független szakértők tehát nem számítanak komoly közleménynek)"

Ezt egyébként ilyen általánosan kijelenteni szimpla tévedés (mindkét fele).
süti beállítások módosítása