kutató

A Magyar Tudományos Akadémia és egyetemeink a tudományos éremtáblázaton

2018. június 26. - egy kutató

  

2017 Intézet FC 2016 FC 2017
1 Chinese Academy of Sciences (CAS), China 1590.28 1510.38
2 Harvard University, United States of America 883.4 889.47
3 Max Planck Society, Germany 759.71 734.95
4 French National Centre for Scientific Research (CNRS), France 766.89 702.01
5 Stanford University, United States of America 605.7 608.77
6 Massachusetts Institute of Technology (MIT), United States of America 580.19 529.31
7 Helmholtz Association of German Research Centres, Germany 526.35 489.97
8 The University of Tokyo (UTokyo), Japan 428.2 462.22
9 University of California Berkeley (UC Berkeley), United States of America 396.09 409.01
10 University of Cambridge, United Kingdom (UK) 435.18 406.76
11 University of Oxford, United Kingdom (UK) 478.55 400.93
12 Peking University (PKU), China 385.45 384.43

                                                           A világ legproduktívabb egyetemei és intézetei (AC a tudományos közlemények száma, FC az intézetek valódi hozzájárulása)

 Sokféle egyetemi rangsor létezik, a legtöbb azonban nem túlságosan komolyan veendő. Egyrészt nehéz reális, objektív mértéken alapuló rangsort kialakítani (nehéz összehasonlítani a különböző tudományos területeket) és az egyetemek eltérő nagysága (hallgatói és oktatói létszáma) nem teszi lehetővé a pontos kalibrációt. A legtöbb rangsor a publikációk és hivatkozások számát, a Nobel (és egyéb) díjas professzorok számát, az egyetemre vonzott kutatási pénzek összegét, az egy oktatóra eső hallgatók számát súlyozva alakít ki sorrendet. Különböző súlyfaktorokat használva készít többé-kevésbé hasonló sorrendet a Times Higher Education World University Rankings, Academic Ranking of World Universities, és a QS World Ranking of Universities. A rangsorolásban olyan szempontok is szerepet játszanak, mint a külföldi oktatók és diákok száma, vagy a munkaadók elégedettsége a végzett diákokkal. Ezeket a sorrendeket kár országok közötti összevetésekre használni, hiszen az ELTE, a Stanford Egyetem vagy a Peking Egyetem adottságai, lehetőségei és feladatai meglehetősen különbözőek. A tudománymetrikai adatokat  azonban, egymáshoz hasonló adottságú régiókban nem árt néha összevetni.

A Nature Index a bruttó természettudományos terméket hasonlítja össze a legrangosabb szakfolyóiratokban megjelenő cikkek számát mérve. Ez nem egy főre eső termék, így aztán nem okozhat meglepetést, hogy a listát a Kínai Tudományos Akadémia vezeti, megelőzve a Harvardot, Stanfordot, MIT-t, Cambridge-t és Oxfordot és a nagy európai kutatási intézeteket, a francia CNRS-t a német Max Planckot és a svájci ETH Zürich-et. A világranglistára az MTA is felkerült, 2015-ben 363., 2016-ban 373., 2017-ben pedig a 415. helyen. A helyezésbeli változásnak nincs jelentősége hiszen egy-egy cikk elkészüléséhez gyakran több év munkája szükséges, a fluktuáció a rangsorban természetes. A helyezés tiszteletre méltó, a Koreai Tudományos és Műszaki Intézet (KIST), a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium, amerikai állami egyetemek (Oklahoma, Kentucky, Tennessee), Európából a Bordaux-i vagy a Milánói Egyetem hasonló helyen van a listán. A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium költségvetése  több mint 420 milliárd forint, ezzel aligha versenyezhet  az MTA, azt persze hozzá kell tenni, hogy nagyon sok titkos (atomfegyver) kutatást folytatnak és ezeknek az eredményeit aligha publikálhatják.

A Nature Index kétféle módon méri az intézeteket. Az egyik pontszám az intézeti társszerzőséggel publikált cikke számát adja össze (AC: Article Count), a másik pontszám csak a társszerzőre eső részt számítja (FC: Fractional Count), vagyis ha az adott cikknek 10 társszerzője van, akkor az  intézet csak az intézetbeli szerzőre eső részpontot kapja meg. Az MTA esetében a fizikusok szállítják a legtöbb cikket, 2017-ben 178-at, de ezek nagy része nemzetközi kollaboráció gyakran több ezer társszerzővel, így a magyarokra eső tényleges cikkszám 13.8. Az orvosi és biológiai kutatások 52 cikkben foglalták össze eredményeiket 2017-ben, ennek 12.85 pont a magyar része. A vegyészek 26 cikkéből 10 a magyarok része. Összességében a három legnagyobb természettudományos terület közel azonos eredményt produkált.

Egy  pozitív jelenség, hogy az MTA nagyon jól beágyazódik a nemzetközi tudományos rendszerbe, a cikkek 90 százaléka nemzetközi együttműködéssel jött létre. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy az MTA-ban a befektetés tízszeres jövedelmet hoz. A nemzetközi együttműködések ráadásul a világ legjobb intézeteihez kötődnek (a francia CNRS 6.7 %, a német Max Planck 3.4%, CERN 5.7 %).

 

2017 Intézet FC 2016 FC 2017
1 Max Planck Society, Germany 759.71  734.95
2 French National Centre for Scientific Research (CNRS), France 766.89 702.01
3 Helmholtz Association of German Research Centres, Germany 526.35 489.97
4 University of Cambridge, United Kingdom (UK) 435.18 406.76
5 University of Oxford, United Kingdom (UK) 478.55 400.93
6 Swiss Federal Institute of Technology Zurich (ETH Zurich), Switzerland 359.34 373.16
7 Imperial College London (ICL), United Kingdom (UK) 242.68 218.3
8 Swiss Federal Institute of Technology in Lausanne (EPFL), Switzerland 234.22 205.57
9 University College London (UCL), United Kingdom (UK) 215.28 197.88
10 Spanish National Research Council (CSIC), Spain 209.29 193.14

 Az európai ranglista éllovasai

 

 Az európai ranglistán az MTA a 143. helyen áll, ezzel, mint táblázatunk mutatja a környező országokkal összehasonlítva az élbolyban található. A Cseh Akadémia teljesítménye nagyon a magyar előtt van, a lengyel közel azonos.

Az egyetemeket tekintve jóval borúsabb az eredmény. A legjobb magyar egyetem az ELTE a 388. a rangsorban, a a Semmelweis, a Szegedi, Tudományegyetem a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épp, hogy befért az európai első 500-ba. Ráadásul a cseh, lengyel és szlovén egyetemek is magasan a magyar egyetemek fölött vannak, az osztrák egyetemek pedig messze megelőzik V4-es társaikat. A Wroclawi Egyetem 25000 hallgatóval körülbelül a Debreceni Egyetemhez hasonló méretű, mégis több mint kétszáz hellyel előrébb foglal helyet a tudományos publikációkat tekintve. A világranglista első 500-ba a Wroclawi egyetem sem fért be. 

A Debreceni Egyetemen a természettudományi és orvosi karon több mint 100 egyetemi tanár és több mint 130 docens dolgozik. Az egyetem 2017-ben 80 cikken volt feltüntetve. Ez már önmagában is nagyon gyenge, de a cikkek közül 65 egyetlen, a CERN-i kísérletekhez kapcsolódó együttműködéshez köthető. Az ebben résztvevő néhány kutató munkája nagyra becsülendő, de ezek a cikkek több mint kétezer társszerzővel szinte semmivel nem járulnak hozzá az egyetem tényleges cikkszámához. A Debreceni Egyetemre eső  cikkszám 2017-ben 7. Ez egy 4-5 fős kutatócsoport esetében lehetne elfogadható.

A Nature Index a legjelentősebb, legtekintélyesebb természettudományos szakfolyóiratokban megjelent publikációk alapján készült. A társadalom és az alkalmazott műszaki tudományok nem szerepelnek az összehasonlításban, de aligha okozna nagy változást ha ezeket is belevennék valamilyen mérési módszer alapján. 

 Azon lehetne de aligha érdemes vitatkozni, hogy a cikkek (és idézetek száma) mennyire jól méri az alapkutatás eredményességét. A nagy európai pályázati pénzek elosztásánál, a pályázatok értékelésénél a tudományos cikkek, és azon belül a legjobb szaklapokban megjelent cikkek száma alapvető szempont.

Lassan 30 év telt el a rendszerváltás óta. Az alapkutatásaban is el kellene gondolkozni a jövőn.

 

 

FC2016 FC 2017 AC2017
43 Academy of Sciences of the Czech Republic (ASCR), Czech Republic 74.33 86.84 369
71 University of Vienna, Austria 61.18 65.42 212
83 Polish Academy of Sciences (PAS), Poland 50.17 55.04 335
89 Vienna University of Technology (TU Wien), Austria 49.02 53.31 192
143 Hungarian Academy of Sciences (HAS), Hungary 38.83 33.55 263
150 University of Innsbruck (LFU), Austria 37.64 31.8 163
152 Jagiellonian University (UJ), Poland 26.48 31.27 155
166 Charles University (CU), Czech Republic 28.92 28.97 274
192 Institute of Science and Technology Austria (IST Austria), Austria 16.43 24.37 53
207 Masaryk University (MU), Czech Republic 17.82 21.97 81
209 Graz University of Technology (TU Graz), Austria 18.36 21.74 65
210 Vienna Biocenter (VBC), Austria 28.81 21.64 79
220 University of Graz (Uni Graz), Austria 14.73 20.38 57
245 Johannes Kepler University of Linz (JKU), Austria 11.89 16.91 41
253 Institute of Physics (FZU), ASCR, Czech Republic 17.45 16.24 141
255 Medical University of Vienna (MUW), Austria 15.61 16.21 91
262 University of Wrocław (UWr), Poland 22.03 15.44 46
272 Adam Mickiewicz University in Poznań (AMU), Poland 5.53 14.92 52
276 University of Ljubljana, Slovenia 12.33 14.64 107
285 Rudjer Boskovic Institute (RBI), Croatia 8.89 14.07 129
290 Jozef Stefan Institute (IJS), Slovenia 11.52 13.83 121
291 Institute of Organic Chemistry and Biochemistry, ASCR, Czech Republic 17.14 13.78 38
296 Palacky University (PU), Czech Republic 11.05 13.46 107
378 Wigner Research Centre for Physics (Wigner RCP), HAS, Hungary 9.88 9.05 161
379 Wrocław University of Science and Technology (WRUT), Poland 7.31 9.01 28
388 Eötvös Loránd University (ELTE), Hungary 9.47 8.85 119
441 University of Belgrade, Serbia 10.24 6.95 165
443 Research Centre for Natural Sciences (RCNS), HAS, Hungary 5.44 6.9 21
463 University of Szeged (SZTE), Hungary 5.3 6.47 31
466 Semmelweis University (SE), Hungary 4.83 6.3 26
481 University of Zagreb, Croatia 7.49 6.03 50
496 University of Debrecen, Hungary 2.74 5.79 84
499 Budapest University of Technology and Economics (BME), Hungary 6.13 5.76 27

Az európai ranglista a térségünkből szemlélve.

Kamuprofesszorok?

Ahhoz, hogy a magyar egyetemek felzárkózzanak a világ legjobb egyetemei mellé, először a magyar professzoroknak kell a nemzetközi szinthez  közeledni.

Ki lehet professzor? Az általános feltételek:

(1) nemzetközi szinten ismert és elismert közlemények
(2) pályázati pénzek elnyerése
(3) magas színtű oktatás (PhD-s diákok képzése)

Németországban egy nagyon szigorú habilitáción kell  átesni.  Amerikában a docensi majd az egyetemi tanári kinevezéshez is 12,  a pályázóval kapcsolatban nem levő (és anonym) bíráló ajánlása szükséges.

 


Az egyetemi tanári kinevezés Magyarországon is szigorú feltételekhez kötött:

(a) a Magyar Akkreditációs Bizottság aktuális szakterületre meghatározott
egyetemi tanári követelményeinek való megfelelés,
(b) a Magyar Tudományos Akadémia doktori cím megszerzéséhez szükséges
szinttel összevethető minőségű tudományos tevékenység,
(c) doktori értekezések és/vagy sikeres kutatási pályázatok témavezetése,
(d) tájékozottság tudományterületének hazai és nemzetközi eredményeiről,
 azok továbbfejlesztése,
(e) hazai és nemzetközi elismertség, amit a hazai és idegen nyelvű publikációk,
 szakkönyvek, a hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvétel is bizonyít,
(f) önálló kutatócsoport vezetésére való képesség, iskolateremtő tevékenység
 folytatása.

egyetemitanarok1.jpg

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja 2017 januárjában kapta egyetemi professzori  kinevezését. Ahhoz, hogy megvizsgáljuk, hogy megfelelt-e a szigorú feltételeknek a Web of Science tudományos hivatkozási adatbázist használtuk. Ez az adatbázis a nemzetközi egyetemek rangsorolásának egyik alapja. Az adatbázis csak olyan tudományos folyóiratokat használ  amelyek megfeleltek bizonyos követelményeknek (a cikkeket bírálok minősítik, a régebbi cikkekre megfelelő számú hivatkozás van -tehát valaki olvassa és használja a cikkeket- és a szerkesztőbizottság nemzetközileg elismert tudósokból áll). Ha valaki a tudományos pályán akar érvényesülni akkor elsősorban olyan folyóiratokban kell publikálnia amelyek a Web of Science által elismertek.

A magyar tudomány minőségéért felelős Országos Doktori Tanács is létrehozott egy tudós adatbázist,  ebben az adatbázisban Bács Zoltán 70 közleménnyel és ezekre kapott 75 hivatkozással szerepel. Ez első hangzásra talán elfogadható, de tüzetesebb vizsgálat után kiderül, hogy a cikkek nagy része.


(1) konferencia előadás (ezeket  nem bírálják el független szakértők tehát nem számítanak komoly közleménynek)
(2) szerkesztett mű (mások cikkeinek összegyűjtött kiadása, ez nem tudományos munka)
(3) tananyag vagy leírás (például egy új törvény elmagyarázása).

Egy másik szembetűnő dolog, hogy a cikkek nem jelentős nemzetközi folyóiratokban, hanem helyi egyetemi kiadásokban  jelentek meg. A folyóiratokat általában az impakt faktorukkal értékelik. Az impakt faktor gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy hányan használják fel munkájukban az adott folyóirat cikkeit.  Az impaktfaktor a folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Egy nemzetközileg jó folyóiratnak minimum 1 kell hogy legyen az impakt  faktora (minden cikket legalább 1 cikk idéz a következő évben), az igazán jelentős folyóiratok (Science, Nature,  Quarterly Journal of Economics,Cell) impakt faktorai jóval 10 felett vannak.  A tudományos előmenetelhez olyan folyóiratokban kell publikálni (és más szerzőkkel versenyezni) amelyek idézettek. A Bács által kedvelt egyik folyóirat, az Applied Studies in Agribusiness and Commerce (APSTRACT), amit saját tanszéke ad ki és impakt faktora 0.008.

 

bz.jpg

Bács Zoltán professzor Web of Science profilja

 

Nézzük akkor, hogy Bács Zoltán hogyan szerepel nemzetközi szemszögből nézve. A Web of Science adatai szerint Bácsnak 1 (egy) cikke van amire 1 (egy) hivatkozást kapott. Ez a szám azt tükrözi, hogy a helyi folyóiratocskákban megjelent műveket  a nemzetközi tudományos élet nem látja és nem értékeli. Ez alapján Bácsnak nincs nemzetközi ismertsége, tudományos jelentősége. Annak pedig semmi esélye, hogy Bács professzor egy EU tudományos pályázaton támogatást kapjon.

Egy másik fontos mutató a Hirsch, vagy röviden h-index (a kutató indexe h, ha pontosan h darab olyan cikke van, ami legalább h idézetet kapott (vagyis a többi cikkei ennél kevesebbet kaptak). A h-index összehasonlítás tudomány ágak között kissé veszélyes,  de nemzetközi szinten is jelentős kutatók h-indexe 15 felett van és egy professzori címhez illik minimum egy 10-es indexet hozni.

Egy nemzetközi téren kiemelkedő kutató, például Barabási Albert-László (CEU) h-indexe 120 és munkáit több mint 160 ezer cikkben idézték.

  kb.jpg

Kőszegi Botond publikációs metrikája


Végül nézzük meg egy, a Bácshoz közelebbi területen kutató és korban hozzá mérhető professzor tudományos metrikáját. Kőszegi Botond (CEU) professzor valóban megfelel az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeknek, nemzetközileg ismert folyóiratokban publikál és nemzetközi konferenciák meghívott előadója.

Diákként azon nevettünk, hogy egy hazai tudósnak összesen két cikke volt, de az MSZMP akadémikusi címet adott neki.  Változnak az idők?