Ahhoz, hogy a magyar egyetemek felzárkózzanak a világ legjobb egyetemei mellé, először a magyar professzoroknak kell a nemzetközi szinthez közeledni.
Ki lehet professzor? Az általános feltételek:
(1) nemzetközi szinten ismert és elismert közlemények
(2) pályázati pénzek elnyerése
(3) magas színtű oktatás (PhD-s diákok képzése)
Németországban egy nagyon szigorú habilitáción kell átesni. Amerikában a docensi majd az egyetemi tanári kinevezéshez is 12, a pályázóval kapcsolatban nem levő (és anonym) bíráló ajánlása szükséges.
Az egyetemi tanári kinevezés Magyarországon is szigorú feltételekhez kötött:
(a) a Magyar Akkreditációs Bizottság aktuális szakterületre meghatározott
egyetemi tanári követelményeinek való megfelelés,
(b) a Magyar Tudományos Akadémia doktori cím megszerzéséhez szükséges
szinttel összevethető minőségű tudományos tevékenység,
(c) doktori értekezések és/vagy sikeres kutatási pályázatok témavezetése,
(d) tájékozottság tudományterületének hazai és nemzetközi eredményeiről,
azok továbbfejlesztése,
(e) hazai és nemzetközi elismertség, amit a hazai és idegen nyelvű publikációk,
szakkönyvek, a hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvétel is bizonyít,
(f) önálló kutatócsoport vezetésére való képesség, iskolateremtő tevékenység
folytatása.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja 2017 januárjában kapta egyetemi professzori kinevezését. Ahhoz, hogy megvizsgáljuk, hogy megfelelt-e a szigorú feltételeknek a Web of Science tudományos hivatkozási adatbázist használtuk. Ez az adatbázis a nemzetközi egyetemek rangsorolásának egyik alapja. Az adatbázis csak olyan tudományos folyóiratokat használ amelyek megfeleltek bizonyos követelményeknek (a cikkeket bírálok minősítik, a régebbi cikkekre megfelelő számú hivatkozás van -tehát valaki olvassa és használja a cikkeket- és a szerkesztőbizottság nemzetközileg elismert tudósokból áll). Ha valaki a tudományos pályán akar érvényesülni akkor elsősorban olyan folyóiratokban kell publikálnia amelyek a Web of Science által elismertek.
A magyar tudomány minőségéért felelős Országos Doktori Tanács is létrehozott egy tudós adatbázist, ebben az adatbázisban Bács Zoltán 70 közleménnyel és ezekre kapott 75 hivatkozással szerepel. Ez első hangzásra talán elfogadható, de tüzetesebb vizsgálat után kiderül, hogy a cikkek nagy része.
(1) konferencia előadás (ezeket nem bírálják el független szakértők tehát nem számítanak komoly közleménynek)
(2) szerkesztett mű (mások cikkeinek összegyűjtött kiadása, ez nem tudományos munka)
(3) tananyag vagy leírás (például egy új törvény elmagyarázása).
Egy másik szembetűnő dolog, hogy a cikkek nem jelentős nemzetközi folyóiratokban, hanem helyi egyetemi kiadásokban jelentek meg. A folyóiratokat általában az impakt faktorukkal értékelik. Az impakt faktor gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy hányan használják fel munkájukban az adott folyóirat cikkeit. Az impaktfaktor a folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Egy nemzetközileg jó folyóiratnak minimum 1 kell hogy legyen az impakt faktora (minden cikket legalább 1 cikk idéz a következő évben), az igazán jelentős folyóiratok (Science, Nature, Quarterly Journal of Economics,Cell) impakt faktorai jóval 10 felett vannak. A tudományos előmenetelhez olyan folyóiratokban kell publikálni (és más szerzőkkel versenyezni) amelyek idézettek. A Bács által kedvelt egyik folyóirat, az Applied Studies in Agribusiness and Commerce (APSTRACT), amit saját tanszéke ad ki és impakt faktora 0.008.
Bács Zoltán professzor Web of Science profilja
Nézzük akkor, hogy Bács Zoltán hogyan szerepel nemzetközi szemszögből nézve. A Web of Science adatai szerint Bácsnak 1 (egy) cikke van amire 1 (egy) hivatkozást kapott. Ez a szám azt tükrözi, hogy a helyi folyóiratocskákban megjelent műveket a nemzetközi tudományos élet nem látja és nem értékeli. Ez alapján Bácsnak nincs nemzetközi ismertsége, tudományos jelentősége. Annak pedig semmi esélye, hogy Bács professzor egy EU tudományos pályázaton támogatást kapjon.
Egy másik fontos mutató a Hirsch, vagy röviden h-index (a kutató indexe h, ha pontosan h darab olyan cikke van, ami legalább h idézetet kapott (vagyis a többi cikkei ennél kevesebbet kaptak). A h-index összehasonlítás tudomány ágak között kissé veszélyes, de nemzetközi szinten is jelentős kutatók h-indexe 15 felett van és egy professzori címhez illik minimum egy 10-es indexet hozni.
Egy nemzetközi téren kiemelkedő kutató, például Barabási Albert-László (CEU) h-indexe 120 és munkáit több mint 160 ezer cikkben idézték.
Kőszegi Botond publikációs metrikája
Végül nézzük meg egy, a Bácshoz közelebbi területen kutató és korban hozzá mérhető professzor tudományos metrikáját. Kőszegi Botond (CEU) professzor valóban megfelel az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeknek, nemzetközileg ismert folyóiratokban publikál és nemzetközi konferenciák meghívott előadója.
Diákként azon nevettünk, hogy egy hazai tudósnak összesen két cikke volt, de az MSZMP akadémikusi címet adott neki. Változnak az idők?